Sokolébresztő [Tilos Rádió podcast]

Vendégünk Orha Zoltán, témánk pedig a száztíz éve született és negyedszázada elhunyt Simonyi Károly fizikus, polihisztor, aki részt vett a Bay-féle holdradar kísérletben, megalkotta az első magyar részecskegyorsítót, majd máig használt ikonikus egyetemi tankönyveket írt, na és persze páratlan "főművét", A fizika kultúrtörténetét. S természetesen nem csak róla, hanem családjáról is szó esik, például az ifjabb Károlyról, vagyis a techmilliárdos (Sorosnál valamivel gazdagabb) Charles Simonyiról, aki kétszer is megjárta a világűrt.

Miközben minden idők legnagyobb rakétájának, a Starshipnek első orbitális startját várjuk, a legkisebb, de nem kevésbé fontos rakéták és űrmérnökök környékén is körülnézünk: hagyományainkhoz híven Székely Anna Krisztinát, a MANT főtitkárhelyettesét faggatjuk a magyar műholdszimulátor-építő és reptető idei diákversenyről, a CanSat Hungaryről. Továbbá elvarrjuk a félbehagyott Fritz Zwicky-szálat: egyik kedvenc asztrofizikusunk 1969-ben pelletekkel rakétahajtóművé alakított Napot "flesselt", ami a Föld-űrhajót néhányezer év alatt más csillagok közelébe szállíthatná. És az is kiderül, hogy mik azok a soft skillek.

Egy könyvajánló kapcsán beszélgetünk potenciálisan élethordozó exobolygókról, arról, hogy az ősleves mitől fog szonetteket írni és egy kevéssé ismert történeti érdekességről. Hogyan kerülhettek Fritz Zwicky, a legendás svájci-amerikai asztrofizikus jóvoltából másfél milliméteres alumínium pelletek Nap körüli pályára alig néhány nappal az űrkorszakot megnyitó első szovjet Szputnyik startja után?

Egy kicsit még elidőzünk a nap- és holdfogyatkozások témakörében, szót ejtve Kolumbusz trükkjéről és felgöngyölítve egy kisebb, magyar történelmi rejtélyt. Utána pedig beszámolunk a NASA aktuális űrtávcső-helyzetéről a sikeresen útnak indult Nancy Grace Roman Space Telescope-ról is, amelynek kapcsán Detre Örs Hunorral is beszélgetünk, aki ebbe a projektbe (is) bedolgozott

Társműsorvezető-avató adásunkban annak járunk utána, hogy miféle lény falja fel a Napot időről időre, de szó esik Petőfiről is, aki belenéz a Napba és ehhez még a szomszéd hegesztőszemüvegét sem kéri kölcsön, kiküldött tudósítónk pedig beszámol róla, hogy megéri-e több ezer kilométert utazni egy olyan buli kedvéért, ami csak pár percig tart.

Témánk ezúttal a geo- és klímamérnökség kérdésköre: hogyan lehetne mesterségesen szabályozni bolygónk éghajlatát, akár az űrtechnika lehetőségeinek felhasználásával?

Ebben az adásban a Szojuz-11 személyzetére, Dobrovolszkij, Volkov és Pacajev űrhajósokra emlékezünk, akik 55 évvel ezelőtt haltak meg a világ első űrállomásáról hazatérőben, miután végrehajtottak egy sikeres 23 napos küldetést - amin ott sem kellett volna lenniük.

Ismét Orha Zoltán a vendégünk, a téma pedig Marik Miklós, a iskolateremtő napfizikus, legendás egyetemi tanár és ismeretterjesztő, aki épp 90 éve született.

Témánk a 2027-re tervezett Artemis-3 küldetés, amelynek nemrég jelentették be a személyzetét. A repülés bizonyos értelemben a Holdra szállás "főpróbája" lesz, három gigantikus hordozórakétával, két holdkompszerűséggel és négy űrhajóssal. Elképesztően izgalmasnak, kockázatosnak és a program szempontjából sorsfordítónak ígérkezik.

Témánk a NASA és a Katalyst Space vállalat példátlan küldetése, amelynek keretében a Föld légköre felé tartó Swift gammacsillagászati űrtávcsövet terveznék megmenteni. Ehhez "csak" annyira volna szükség, hogy egy másik műhold megkeresse és összekapcsolódjon a teljesen passzívan sodródó teleszóppal, amelyre egyébként semmiféle dokkolórendszert nem terveztek. Ja, és persze nem feledkezünk meg a TILOS MARATONRÓL sem.

Fő témánk az idei CanSat Hungary csapatverseny, amelyet a Magyar Asztronautikai Társaság (MANT) bonyolít, s amelynek keretében ezúttal is középiskolások építenek önműködő üdítősdoboz-méretű műholdszimulátorokat, amelyeket aztán rakétával repítenek jó magasra, majd ejtőernyővel pottyannak vissza. Műsorunkba látogatott a verseny főszervezője, Székely Anna Krisztina, illetve két korábbi versenyző, Kis Botond, a tavalyi nyertes csapat vezetője, idén már mentor (mellékesen rakétaépítő) és Szegedi Bálint, volt döntős versenyző, veterán MANT-os, már egyetemista.

Vendégünk Orha Zoltán, az adást pedig Kármán Tódor életének és munkásságának szenteljük, aki éppen 145 éve született Budapesten. Kármán alapvető szerepet játszott a repüléstechnika és az űrhajózás létrejöttében valamint az áramlástanban, és mindig büszke volt magyar (azaz: "marsi") gyökereire.

Sok hallgatói kérdés gyülemlett fel az elmúlt évben, amelyek megválaszolására nem tudtunk sort keríteni, úgyhogy most ezeket törlesztettük. Volt itt minden a feketelyukak eseményhorizontjától a fénysebesség állandóságáig, az űrbeli vécézéstől a sportoláson át a súlytalanságbeli szexuális életig.

Szentpéteri Lászlóval megemlékezünk a múlt héten elhunyt Dr. Illés Erzsébetről, az első magyar űrkutató nőről, illetve Gagarin 65 évvel ezelőtti kiruccanásáról, a space shuttle-ről, a száz éve született Gus grissomról, s természetesen szót ejtünk az év űreseményéről, az Artemis-2 sikeresen lezárult Hold körüli útjáról is. Ezt követően pedig áttekintjük a jövőt, különös tekintettel a kínai és amerikai emberes űrrepülések jövőjére, az új űrversenyre.

Témánk a Luna-9 szovjet holdszonda, amely hatvan éve elsőként szállt le simán a Holdra. Az űreszköz pontos helye a Holdon néhány héttel ezelőttig ismeretlen volt, s éppen az évfordulón találta meg a Viharok óceánjában egy nemzetközi kutatócsoport. A szerkezet fényesen igazolta, hogy a holdporra le lehet szállni, anélkül, hogy elsüllyednénk benne, utat nyitva a későbbi emberes leszállások felé.

Adásunkban - az adás elején jelentkező technikai problémák leküzdése után - Szentmártoni Bélára, a kilencvenöt éve született legendás amatőrcsillagászra, az 55 éves Albireo Amatörcsillagász Klub alapítójára emlékezünk munkásságának avatott ismerőjével, visszatérő vendégünkkel, Orha Zoltánnal.Tracklista: 01. The Rolling Stones - Little Red Rooster (kezdődött: 00:00:26) 02. Deodato - Also sprach Zarathustra (kezdődött: 00:04:26)

A műsorban az elmúlt hetek rendkívüli fejleményeit tekintjük át az amerikai emberes űrprogramot illetően. Jared Isaacman, a NASA vezetője több fontos bejelentést is tett: az Artemis Hold-program radikálisan újratervezett jövőjéről, a Nemzetközi Űrállomás kiszolgálására tervezett Boeing Statliner űrhajóról, illetve annak az eddigi ismereteinknél is rázósabb tavalyi repüléséről.

Pál Andrással megbeszéljük, hogy miért nehéz kicsi műholdakról "értelmesen" fényképezni a Földet, úgy hogy az ember kevés fölösleges adatot töltsön le az űrből. Továbbá a space shuttle program utolsó repülésének tizenötödik évfordulója apropóján beszélgetünk az amerikai űrrepülőgép-rendszerről, amely az első többször felhasználható emberszállító űreszközként harminc éven át meghatározó szerepet játszott az űrkutatásban. Az alapvető koncepcionális hibákkal tervezett, de mégis rendszerszerű üzemre szánt shuttle-flotta történetét számtalan hatalmas siker és két szörnyű tragédia is kísérte, amelyekről szintén szót ejtünk.

Adásunk középpontjában a Hold áll. Egyrészt megemlékezünk a történelmi, nyolcvan évvel ezelőtti Bay Zoltán-féle holdradar-kísérletről, amely az űrkutatás kezdetét jelentette. S természetesen az Artemis-2 küszöbön álló emberes holdrepülésével kapcsolatos fejleményeket is áttekintjük.

A Crew-11 személyzet egészségügyi okokból történt "evakuációja" apropóján felemlegetjük az űrkorszak történetének korábbi hasonló eseteit. Szó esik arról, hogy miért kellett a Szaljut-5 és a Szaljut-7 űrállomásról is idő előtt hazahozni egy-egy személyzetet egészségügyi okok miatt és arról is, hogy mi állhat a jelenlegi repülés megkurtításának hátterében.

Idei első adásunk témája a fél évszázaddal ezelőtt már zajló Viking-program, amelynek keretében a NASA elsőként küldött rendesen működő űrszondákat a Mars felszínére. A két leszállóegység három kísérletben éveken keresztül kereste (és egyesek szerint meg is találta) a marsi élet noymait a bolygó felszínén.

Évzáró adásunkban a kedvenc Apollo-űrhajósunkkal, a 90. életévét nemrég betöltött Rusty Schweickarttal felvett, négy évvel ezelőtti beszélgetésünket hallhatjátok sokféle érdekes témáról az Apollo-programtól az űrhajósok nemzetközi egyesületének megalapításán át a kisbolygó-eltérítésig. Utána pedig röviden áttekintjük az idei év fontosabb űreseményeit egy teljesen szubjektív válogatásban.

Szentpéteri Lászlóval számbavesszük az idei év fontosabb nemzetközi űrpolitikai fejleményeit, különös tekintettel az Európai Űrügynökség éles stratégiaváltására és a kínai-amerikai Hold-versenyre. Szót ejtünk a kínai űrállomással kapcsolatos közelmúltbeli izgalmakról, arról, hogy India mikor juttat önerőből embert az űrbe, hogy ki lesz az első német a Holdon és hogy mire jó az Artemis-egyezmény.

Ezúttal a kilencvenes évekbe utazunk vissza, amikor a Szovjetunió összeomlása utáni években elindulhatott a Nemzetközi Űrállomás "nulladik fázisának" tekinthető orosz-amerikai űrhajózási együttműködés, a példátlanul sikeres Shuttle-Mir program, amelynek keretében a NASA űrhajósai vendégeskedtek a világ első igazi modulűrállomásán.

Témánk egy közelmúltbeli cikk, amelynek szerzői nem kevesebbet állítanak, mint hogy a híres amerikai Palomar-hegyi csillagvizsgálóban a múlt század ötvenes éveiben készült fotólemezeken műholdszerűen mozgó fénypontok láthatók... évekkel az első Szputnyik felbocsájtása előtt! Mennyire komoly ez? Ezt járjuk körbe állandó szakértőnkkel, Pál Andrással, és persze ejtünk néhány keresetlen szót a 3I/ATLAS üstökössel kapcsolatos fejleményekről is.

Témánk a Hubble tension néven emlegetett kisebb-nagyobb krízis a kozmológiában: a különböző típusú csillagászati megfigyelések adatait a világot leírő elfogadott modellbe beírva eltérő értékeket kapunk az Univerzum korára, tágulásának ütemére. Hogy is van ez? Mérési hibák soráról van szó, vagy esetleg új fizikára van szükség? Körbejárjuk a kérdést

Témánk a Vénusz űrszondás kutatása. Mit tanultunk "pokoli ikertestvérünkről" az első űreszközök odaérkezése, vagyis a hatvanas évek óta? Lehet-e élet a felhők között és mire jutottak a közelmúlt és jelen európai és japán űrszondái a korábban sok vizet tartalmazó bolygó keletkezéstörténetével kapcsolatban?

Fő témánk a marsi élet lehetséges nyomairól nemrég megjelent tudományos közlemény és annak háttere. Mit bizonyít, amit a Perceverance talált, miért kell a mintákat hazahozni és miért épp most jelentették be újra a tavaly már egyszer megfuttatott felfedezést? Emellett vendégeink közreműködésével más űrös témák is terítékre kerültek: egy horvát kisműhold kalandos felélesztése és az idén (is) legmenőbb diák-űrprojektek. Tracklista: 01. György Vukán - Linda Theme, Pt. 2 (kezdődött: 01:01:09) 02. Culture - Prophesy Reveal (kezdődött: 01:01:49) 03. The Mighty Two - Fulfillment (kezdődött: 01:02:49)

Vendégünk Frey Sándor, a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontjának tudományos főmunkatársa, akivel arról beszélgetünk, hogy hogyan halad a JUICE-küldetés a Jupiter jeges holdjaihoz, és hogy az útközben egy programhiba miatt "elveszett" űrszondával hogyan sikerült helyreállítani a rádiókapcsolatot mindössze néhány nappal egy kritikus manőver, a Vénusz megközelítése előtt.

Közkívánatra egy elmaradt adósságot pótlunk: megemlékezünk az idén 45 éves első magyar űrrepülésről, Farkas Bertalan látogatásáról a Szaljut-6 fedélzetén néhány kevésbé ismert érdekes részlet felidézésével. Felemlegetjük a politikai és technikai kontextust, az Interkozmosz együttműködés hátterét, azt is, hogy hogyan dőlt el a résztvevő országok űrrepülési sorrendje, és hogy miképp segítette a magyar küldetés tudományos programját egy elromlott hajtómű.

Jim Lovellre emlékelzünk, a múlt héten 97 éves korában elhunyt legendás űrhajósra, aki már gyerekkorában rakétát épített a haverjaival, űrhajózási témában írta a szakdolgozatát a katonai repülőakadémián, kishíján bekerült a legelső amerikai űrhajóscsoportba, majd simán bejutott a másodikba. Az ember, aki először tölötött két hetet az űrben, elsőként látta közvetlen közelről a Holdat, és persze az Apollo-13 parancsnokaként is vitézkedett. Emlékét megőrizzük!

Témánk egy formabontó javaslat, ami a tudomány mestertrolljától, Avi Loebtől származik. A 3I/Atlast, vagyis a harmadik bizonyíthatóan csillagözi eredetű üstököst talán meg lehetne közelíteni jövőre, a Juno Jupiter-szonda pályájának módosításával. Miért érdekes ez az üstökös, vagy az-e egyáltalán, mennyire kell komolyan venni azokat az ötleteket, hogy esetleg nem is természetes eredetű, és megérné-e a megközelítése miatt feláldozni egy remekül működi Jupiter-szondát? Kiderül az adásból.

Az Axiom Mission-4, vagyis a HUNOR-program küldetésének sikeres végrehajtása és Kapu Tibor visszatérése apropóján "exkluzív öninterjút" hallgathattok. Dr Mzperix (vagyis Vincze Miklós) elmeséli a gázbolygók légkörzését modellező Differential Rotation on a Sphere űrkísérlet történetét, nehézségeit és sikeres végrehajtását, amely elképesztő cspatmunkát igényelt Földön-égen egyaránt.

Pál Andrással beszélgetünk mindenféle űrös témáról, ezúttal kötetlenül. Emlegettük az ISS-ről lefényképezett vörös lidércet, és az ugyanott zajló, ugyanilyenekre vadászó magyar megfigyelőprogramot, megemlékeztünk kedvenc műholdunkról, a GRBAlpháról (2021-2025), elmerengtünk a NASA űrtávcsöveinek jelenéről és jövőjéről, az ISS különleges pályájáról, és arról, hogy egy rövid ideig egyszerre húsz ember tartózkodott 100 km fölött, köztük egy magyar és egy Irakot megjárt mesterlövész.

Témánk ezúttal az űrhajózásban olyannyira megszokott halasztások kérdésköre: a rakéták nem mindig indulnak el időben, de ez nem is meglepő egy ennyire komplex rendszernél. Ennek apropóján megemlékezünk az STS-35 küldetés 35 évvel ezelőtti útjáról, ami úgy vonult be a történelembe, mint a legtöbbet halasztott személyzetes űrutazás.

Folytattuk Pál Andrással az űrszemét tematikát: ahogy egyre több műholdat állítunk Föld körüli pályára, bekövetkezhet-e olyan ütközéslavina, aminek hatására tönkremegy egy csomó műhold, és elzáródik számunkra a világűrbe vezető út? Ilyen és hasonló kérdéseket tárgyaltunk meg, és persze röviden megemlékeztünk Farkas Bertalan 45 évvel ezelőtti startjáról is.

A több mint fél évszázad után a Föld légkörébe visszatérő és a hétvégén az Indiai-óceánba zuhant pórul járt Vénusz-szonda kapcsán Pál Andrással beszélgettünk a szovjet Venyera-programról, a Vénusz bolygó furcsaságairól, na és arról, hogy miért és hogyan "esnek le" a műholdak.. Elmélkedünk arról, hogy milyen tényezők határozzák meg, hogy mennyi idő alatt pottyan le egy grapefruit-szputnyik, űrállomás, lézervisszaverő üveggolyó, vagy épp eltévedt Vénusz-szonda a Föld körüli pályáról.

Témánk ezúttal a K2-18b exobolygó, és azok a friss eredmények, amelyek szerint potenciálisan életre utaló molekulákat mutattak ki a James Webb Űrtávcsővel annak légkörében. Valóban ott van-e a dimetil-szulfid, s ha igen, abból követhezik-e egyértelműen az élő szervezetek jelenléte? Végül Rakétafüst kollégát, kilencéves asztrobiológia-szakértőnket is megszólaltattuk arról, hogy szerinte milyen életformák létezhetnek az Univerzumban.

Témánk az amerikai űrhajózás jövője: Trump csillagos-sávos lobogót akar a Marson látni, de közben Jared Isaacman, a NASA következő igazgatója a Holdat sem hanyagolná. Az űrügynökség költségvetése viszont jelentősen csökkenni fog, s ennek a tudomány láthatja kárát. Teljesen elkészült űrteleszkóp maradhat a Földön és a Marson évek alatt összeválogatott kőzetgyűjtemény hazahozása is tovább csúszhat, miközben persze a kínaiak sem tétlenkednek. Mit lehet kiolvasni a tealevelekből?

Két héttel elébe menve a kerek, 55. évfordulónak, témánk az Apollo-13 legendás küldetése. Mi történt, hogyan történt 1970-ben, miért hiúsult meg az emberiség harmadik Holdra szállása? Milyen malőrök és figyelmetlenségek láncolata vezetett az űrhajó felrobbanásához és milyen tanulságokat lehetett levonni az űrhajózás történetének talán legizgalmasabb hetéből?

Vendégünk Székely Anna Krisztina, a Magyar Asztronautikai Társaság (MANT) főtitkárhelyettese, témánk pedig a középiskolások számára meghirdetett CanSat "madjnem-műhold" építőverseny jelenlegi állása, és várható eseményei. Továbbá más, a tizenéveseket célzó "űrös" projektek is szóba kerülnek az űrpályázattól az űrtáborig, s miközben a nagy kérdést boncolgatjuk, hogy miért megy még mindig túl kevés lány természettudományos pályára, megemlítjük Illés Erzsébet, az első magyar űrkutató nő munkásságát és példáját, illetve a róla szóló könyvünk terveit.

A Firefly Aerospace magáncég Blue Ghost űrszondája sikeresen leszállt a Holdra, a Válságok tengere nevezetű bazaltsíkságra. Ennek apropóján állandó szakértőnkkel, Pál Andrással (illetve a fórumozó és betelefonáló közönséggel) azon merengtünk el, hogy miért is indult mostanában ilyen sok űreszköz a Hold fellé, mikor jár ott újra ember, és miért "vesztegetjük az időnket" égi kísérőnkön, ha egyszer a Mars a távlati cél?

Közkívánatra a fekete lyukak kerültek terítékre. Mik azok, léteznek-e a valóságban, vagy csak az elméleti fizikusok képzeletében, s hogyan jöntnének egyáltalán létre? Miért "áll meg az idő" az eseményhorizonton, és átjuthatunk-e a túloldalra anélkül, hogy spagettizálódnánk? Van-e meztelen szingularitás? Ilyen kérdéseknek eredtünk nyomába.

Ezúttal a múltba tekintettünk, hatvan évvel ezelőttre. 1965 sorsfordító éve volt az űrhajózásnak: lényegében ebben az évben tanult meg az Emberiség igazán űrhajózni. Ma már felfoghatatlan, mennyi elsőség fért bele abba a tizenkét hónapba az első űrsétáktól az első űrrandevúkig, a Mars felszínének első közeli lefényképezéséig, a műholdas távközlés forradalmáig és "majdnem sikeres" automata Holdra szállásokig és Vénusz-landolásokig. Hogyan történhetett meg mindez szinte egyszerre, s mi ebből a tanulság 2025-re nézve? Tracklista: 01. Patrick Lynen - Einführung zum luziden Träumen & Wichtige Fakten zum luziden Träumen.1 - Luzides Träumen: Träume, was du träumen willst (kezdődött: 00:01:38) 02. Sematic4 - Stasis (kezdődött: 01:01:00)

A téma ezúttal a földi eredetű értelmes élet nagyon hosszú távú lehetséges sorsa volt. Elborult elmélkedés a többgenerációs telepes-űrhajókról, hibernálásról, replikálódó Neumann-szondákról és hasonló távoli, de a természeti törvényekkel összeegyeztethető lehetőségekről, amelyekre egyszer talán majd hagyatkozhatunk, "ha meghal a Nap". A Sokolébresztő első adása a vadonatúj stúdióból, fűszerezve néhány apróbb technikai gikszerrel.Tracklista: 01. The Rolling Stones - Little Red Rooster (kezdődött: 00:55:10)

A NASA Kennedy Űrközpontjában dolgozó Bartha Bencével beszélgettünk arról, hogy milyen sérüléseket találtak az Artemis-1 tesztrepülés után az Orion űrhajó hőpajzsán és hogy miért csúszik emiatt 2026-ra az amerikai űrhajósok visszatérése a Hold térségébe. Pál Andrással pedig végignéztük, hogy mi várható a 2025-ös év során az űrben, ami azért holdutazás nélkül is elég izgalmas lesz. Ha embereket nem is, de guruló és szökdécselő eszközöket szép számmal láthatunk majd a Holdon, új nagyrakéták röppennek majd fel, és remélhetőleg az első űrbéli rakéta-tankolásnak is tanúi lehetünk idén.

A Sokolébresztő. 200. (karácsonyi) adásunk vendége Orha Zoltán volt, fő témája pedig a betlehemi csillag: lehet-e csillagászati magyarázatot találni a bibliai égi jelenségre a bolygómozgások vagy akár a korabeli egyéb feljegyzések alapján, s mi köze mindehhez Ponori Thewrewk Aurélnak (1921-2014), a legendás magyar csillagász-polihisztornak és ismeretterjesztőnek? Hogyan lehetett a negyvenes években doktorizni a Biblia csillagászati vonatkozásaiból, miként állította meg Józsué a Napot az égen, és mit kereshetett a Krisztus születésének megtörténtéről tudosító égi jelenség "Kr.isztus előtt" 7-ben?

Szinte jubileumi, 199. adásunkban - hallgatói kérésre - kedvenc űrös-kozmikus-tudományos, "sci", "fi", és "sci-fi" könyveinket szakértettük meg állandó, de régen hallott szakértőnkkel, Werner Norberttel. Bár az adásidő nem kegyelmezett, a NASA várható közeljövőjének megszakértése után azért szóba került Carl Sagan feledhetetlen Kapcsolatától Cixin Liu Háromtest trilógiáján át Fred Hoyle, Isaac Asimov és Arthur C. Clarke egy-két könyvéig sok kedvenc. Nem mulasztottuk el megemlíteni Stephen Baxtert és Andy Weirt. S persze méltattuk a "non fiction" kategóriában például Avi Loeb Földnkívülijét, Oriana Fallaci legendás Apollós riportregényét (Ha meghal a Nap), Gene Kranz Houston, baj van című alapművét, illetve Tom Wolfe-tól Az igazakat. De mindezzel még csak a felszínt kapargattuk, így például A gyermekkor vége, A galaxis útikalauz vagy épp Az idő rövid története szóba se került, pedig igény az lett volna rá.

Űrtörténeti jellegű adásunkban a nukleáris rakétahajtóművek története kerül terítékre. Már a negyvenes évek végén felmerült, hogy az űrutazás céljaira a maghasadáson alapuló hajtóművek lényegesen hatékonyabbak lehetnének, mint a "szokásos" kémiai reakciókon alapuló rakéták. Az ötvenes évektől a hetvenesekig meg is épült több földi tesztpéldány a NASA és az Atomenergia Bizottság közös NERVA-programjában, s csodálatos tervek születtek holdbázisokról és a hetvenes-nyolcvanas évekbeli emberes marsutazásról. Bár a földi tesztek végül teljes sikernek bizonyultak, a NERVA mégsem jutott el a világűrbe, s azóta sem járt ott nukleáris hajtómű.